Mikulás Klub

Télapó rénszarvasokkal

16 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás

Mikulás rénszarvas húzta szánon érkezik

A Mikulással kapcsolatos elképzelések is megváltoztak a globalizáció hatására: míg a két világháború között a Mikulás a menyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a jelenkor Mikulása a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle.

A kommunista diktatúra valóban erőszakosan előtérbe tolta a kifejezést, ám egyeduralma csak a Rákosi-rendszerre terjedt ki, amikor kötelező volt használata. Ezután a gyermekkönyvek és a folyóiratok vegyesen emlegették a Mikulás és a Télapó szavakat.

Szemben a fenyőünneppel – amely nem tudott gyökeret ereszteni – a Télapó kifejezés beépült a magyar nyelve, számos gyermekdal, vers, mondóka és mese révén pedig a most felnövő generáció is megtanulja. Az erőltetett használat miatt az a benyomás alakult ki, hogy a kifejezést azért alkották, hogy megfosszák december 6-át vallásos jellegétől, ám a valóságban a kommunista diktatúra nem feltalálta, “csak” használta a Télapó kifejezést

	Hogy bírják a rénszarvasok Karácsony éjszakáját? *Egy norvég vizsgálat fényt derített arra, hogy a rénszarvasok alvás-ébrenlét ciklusa jelentősen eltér a legtöbb emlős napi ritmusától.* A Tromsø Egyetem sarkbiológusai Karl-Arne Stokkan vezetésével tizenkét rénszarvast figyeltek meg egy teljes éven keresztül. A vizsgálatban hat „hegyi” rénszarvas vett részt, amely Norvégiában a kontinensen él, a 70. északi szélességi fok magasságában, valamint hat Svalbald rénszarvas, amely a 78. északi szélességi foknak megfelelően a norvég szigetvilágban lakik. Az állatok nyakába egy speciális rádióvevőt helyeztek, melyen keresztül értesültek a rénszarvasok életének minden eseményéről. A legtöbb gerincest, köztük természetesen az embert is, 24 órás, úgynevezett cirkadián ritmus jellemzi, ami egyebek közt biztosítja, hogy az elalvás és az ébredés minden nap közel azonos időben következzen be. Ebben persze nagy segítségünkre van, hogy a nappal és az éjszaka, a világosság és sötétség naponta váltja egymást a Föld legtöbb területén. A rénszarvasok lakhelyén, az Északi Sark közelében azonban ez nem így van. Ott a számunkra megszokott nappal/éjszaka váltakozás csak tavasszal és ősszel, egy évben mindössze 18 héten keresztül figyelhető meg; nyáron a nappali világosság, télen a sötét éjszaka uralkodik hosszú heteken keresztül. Sosincs pizsamaosztás A kutatók megfigyelték, hogy a rénszarvasokra nem jellemző a gerincesek legtöbbjénél meglévő cirkadián ritmus, vagyis az, hogy a nap egy részét ébren, másik, egybefüggő részét alvással töltik. Ehelyett aktivitásszintjük napszaktól függetlenül egyenletes, szabályos időközönként rövid időre lecsökken (szundikálnak), majd újra visszaáll. A „hegyi” rénszarvasoknál a tavaszi és az őszi időszakban mutatkozott valamiféle cirkadián ritmus, azaz akkor, amikor a nappal és az éjszaka szabályosan váltogatja egymást, ezek az állatok – általában éjjel – hosszabban pihennek. A Svalbard rénszarvasoknál ilyesmi nem volt megfigyelhető. Vérvizsgálatokkal igazolták, hogy a rénszarvasok vérében igen alacsony a napi ritmus fenntartásában jelentősnek gondolt melatonin szintje. A kutatás vezetője az ünnep előtt így összegezte eredményeiket: „Karácsony éjszakáján, a Föld körül tett utazás során a Mikulásnak meg kell küzdenie saját „belső éjszakájával”, míg Rudolfnak, a rénszarvasnak nincsenek ilyen gondjai.”
	Bíró Zsuzsa